anagyéletérzés

szeretek csókolni. szeretem, ha csókolnak. szeretem a csókot. de hát ki nem, ugye? gondoltam, erről kellene írni. eddig jutottam (folytatás következik) : Csókok I. zavarosan akartalak szívem nyelvemen dobogott és féltem, ehhez túl nagyok a számban a metszőfogak  …

bár rejtenél tenyeredbe. arcom bőrödbe temetve szuszogó madár, bár lehetnék. s látod csak támadok, dühöm csak gyűlik, mint a fellegek és újra átitat a szürke rettenet, hogy ki vagyok,   nem tudom már, miért a miért, csak szemed barna szinét kívánom látni, semmi…